Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén. Mindenből ízelítőt kapunk, tengerből, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, dalos szőlős déli lankákból. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, labdázó óriások, Vulcanus fiai, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.
)
A turista szezonban naponta tízezrekben mérhető az itt pihenő vendég, az ide érkező kiránduló, hisz ha valaki a Balatonnál eltölt néhány napot, Badacsonyba feltétlenül ellátogat, hogy megnézze ezt a csodálatos panorámát, megkóstolja a vulkánok lejtőin termelt borok nagyszerű ízeit, megtapasztalja e szakrális hely különleges hangulatát. A 438 méter magas Badacsony-hegy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A hegy bejárásához nagy segítséget nyújt a Nemzeti Park Igazgatósága által kialakított geológiai-botanikai-zoológiai tanösvény. A hegy lejtőin a Badacsonyi borvidék remek borait adó szőlő terem, oldalán pedig különleges földtani képződmények, bazaltorgonák láthatók.
LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
A turista út a kikötőből vagy a vasúti megállótól a Római utca felé halad, melyen nyugat felé fordulva érjük el a Szegedy Róza utcát, amely Badacsony legfőbb látnivalóihoz vezet. Itt található a Bogyay-Malatinszky- kúria , amely 1780-ban épült.
)
Rózsa-kő a hegyoldalról lehasadt bazaltkő valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A tovább vezető hosszú lépcsősor fáradalmai után a Kisfaludy-kilátóhoz érünk, amely a hegy 438 méteres magasságában készült, ahonnan a Balatonra és a környező hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket.
Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékműtől szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az örsi-hegyre.
)
A Kő-kapu kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki. A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük.
A Rodostó turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. A Bujdosók lépcsője összesen 464 lépcsőfokból áll, pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.
)
A Tördemici kilátóhely nevű pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tűnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol. Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400m magasan álló óriási kőkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette.
A Szent Donát-kápolna a 19. században épült neogót stílusban.A Római út mellett haladva a hegyoldal felé emléktábla jelöli Egry József felső házát, ahol a festő először lakott. Európa első bazalttemploma a kéttornyú Szent Imre-templom 1932-ben épült neoromán stílusban.
)
KULTÚRA
A Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első célpontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház, A Kisfaludy-ház. Különleges jelentőségét tulajdonképpen az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor volt.
A sok-sok szőlőhegyi hajlék között a legszebb Szegedy Róza messzire fehérlő présháza.
)
Falai között ma irodalmi múzeum kiállítása és néprajzi gyűjtemény, azaz a Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzeum tekinthető meg.
A balatoni fények és színek nagymesterének egykori műteremházában, az Egry József Emlékmúzeum a festőművész képei és grafikái láthatók. Badacsonyban található Udvardi Erzsébet Képtára is.
A Tájház helytörténeti és néprajzi gyűjteményében gazdálkodási és háztartási eszközök, bútorok és szőlőgazdálkodás, valamint a halászat dokumentumai láthatók.
)
BORKULTÚRA
Badacsony klímájára, időjárási viszonyaira, nagy hatással van a Balaton közelsége, mely kedvező mikroklímát teremt az egyik legősibb, és leghíresebb borvidékünknek.
)
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A XVIII. századtól számos főrangú magyarországi család versenyzett itt szőlőbirtokért.
A borvidékre az Olaszrizling, Rizlingszilváni , Szürkebarát, Kéknyelû, Zeusz fajták jellemzőek. A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas alkohol és extrakt tartalommal. Jó évjáratokban kései szüretelésű borokat, sőt jégbort is készítenek.
)
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
E nagyszerű tájban a hasonlók közt is legnagyobb, legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony. Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szél rágta oszlopokban, kőszákokban folytatódjék. A tomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá. Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
)
- PÜNKÖSDI ELJEGYZÉS- FIATAL MŰVÉSZEK FESZTIVÁLJA - MÁJUS
- ADRIATIQ VULKÁN SZÖRF KUPA- JÚNIUS
- BADACSONYI BORHETEK –JÚLIUS 17 – AUGUSZTUS 1.
- BADACSONYI FÉNYVARÁZS – AUGUSZTUS .
- RÓZSAKŐ FESZTIVÁL - 2010. AUGUSZTUS
- BADACSONYI SZÜRET - SZEPTEMBER
BADACSONYI BORVIDÉK TÖRTÉNETE
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. Mint általában a Római Birodalom történelmében mindenhol, itt is először pusztított, így i.sz. 92-ben kivágásra kerültek a helyi szőlőfajták az itáliai szőlők védelmében, majd Probus császár ide telepített veteránjainak újból engedélyezte a szőlőtermesztést 282-ben. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.
)
A Kárpát-medencébe érkező eleink, már bírták a szőlő- és borkultúrát, így az itt talált szőlőket továbbművelve, azaz akkor még hódító népként, továbbműveltetve rabszolgákkal a szőlőket, a keletről hozott tudást ötvözték a helyi és nyugati szerzetesek által közvetített kultúrával.
)
A XIII. században Pálos szerzetesek, kik fehér csuhát viseltek, honosították meg a környéken a francia eredetű Pinot Gris fajtát, mely a speciális mikroklímájú Badacsony egyik legismertebb bora lett az évszázadok alatt és a szőlőben dolgozó fehér csuhából szürke lett, így a barátok kedvelt borát a nép csak szürkebarátként emlegette.
A badacsonyi birtokok egyházi kézbe kerültek, de a magánkézben megmaradottak az évszázadok alatt lassan felaprózódtak, a XIX. századra Badacsonyban már csak egy-két nagybirtok volt jelen. A legnagyobb terület a herceg Eszterházy család birtokában volt, de eddigre Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza legendás szerelmének köszönhetően, mely a szőlő és borkultúrát a magyar romantika részévé tette, divatos lett pincét és présházat birtokolni a hegyen. Minden jelentős magyar család rendelkezett legalább egy kis birtokkal (megteremtve a lehetőségét a romantikának, a szőlőtőkék közötti szerelemeknek…).
A második világháború után a hegyet államosították, a szőlőfajták között erős szelekciót végeztek, csak a tervgazdaságnak megfelelőek maradhattak, melyek tudták teljesíteni – Veszprémben vagy Budapesten megálmodott – öt éves munkatervet. Így történhetett, hogy a bakator, a kéknyelű, a budai zöld majdnem teljesen eltűntek a hegy oldaláról. A szocializmus jó oldala volt a Kutató Intézet felállítása, mely a volt Ibos-házban a mai napig folytatja áldásos munkáját, a kezei közül került ki a a 70-es években: Zeusz, Zefir, Zengő és nyolcvanas években a B36 és B38, mely fajták, mint a Kéknyelű porzói a keresztségben Rózsakő és Vulcanus nevet kapták.
)
A kilencvenes évek elején a privatizáció által a szőlők ismét magánkézbe kerültek, így lassan ismét megindult a minőségi borok készítése, melynek a legnagyobb ellensége az évtizedre jellemző még jelen lévő német tömegturizmus volt. A 2000-es évekre a kis családi gazdaságok belátták, hogy a jövő a kézműves borászatok kezében van, így lassan Badacsony ismét elnyerheti a magyar borkultúrában őt megillető helyet.
