Badacsony ismertető, turisztikai információk Badacsonyról, badacsonyi képek, galéria | Badacsony.ÚtiSúgó.hu


Badacsony

ismertető, Badacsonyi képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

HÚSVÉTI szállás AKCIÓK

Húsvéti szállás válogatás itt >>
1 2 3 4


Badacsony

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. Sokan úgy ismerik, mint a Balaton-part egyik legfontosabb, legforgalmasabb üdülőhelyét. Másoknak ez a név egy 438 méter magas vulkanikus hegyet jelent, amely csodálatos túraútvonalakat kínál az év minden időszakában.


Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén. Mindenből ízelítőt kapunk, tengerből, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, dalos szőlős déli lankákból. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, labdázó óriások, Vulcanus fiai, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.



A turista szezonban naponta tízezrekben mérhető az itt pihenő vendég, az ide érkező kiránduló, hisz ha valaki a Balatonnál eltölt néhány napot, Badacsonyba feltétlenül ellátogat, hogy megnézze ezt a csodálatos panorámát, megkóstolja a vulkánok lejtőin termelt borok nagyszerű ízeit, megtapasztalja e szakrális hely különleges hangulatát. A 438 méter magas Badacsony-hegy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A hegy bejárásához nagy segítséget nyújt a Nemzeti Park Igazgatósága által kialakított geológiai-botanikai-zoológiai tanösvény. A hegy lejtőin a Badacsonyi borvidék remek borait adó szőlő terem, oldalán pedig különleges földtani képződmények, bazaltorgonák láthatók.

LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK


A turista út a kikötőből vagy a vasúti megállótól a Római utca felé halad, melyen nyugat felé fordulva érjük el a Szegedy Róza utcát, amely Badacsony legfőbb látnivalóihoz vezet. Itt található a Bogyay-Malatinszky- kúria , amely 1780-ban épült.

Rózsa-kő a hegyoldalról lehasadt bazaltkő valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A tovább vezető hosszú lépcsősor fáradalmai után a Kisfaludy-kilátóhoz érünk, amely a hegy 438 méteres magasságában készült, ahonnan a Balatonra és a környező hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket.

Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékműtől szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az örsi-hegyre.

A Kő-kapu kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki. A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük.

A Rodostó turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. A Bujdosók lépcsője összesen 464 lépcsőfokból áll, pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.

A Tördemici kilátóhely nevű pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tűnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol. Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400m magasan álló óriási kőkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette.

A Szent Donát-kápolna a 19. században épült neogót stílusban.A Római út mellett haladva a hegyoldal felé emléktábla jelöli Egry József felső házát, ahol a festő először lakott. Európa első bazalttemploma a kéttornyú Szent Imre-templom 1932-ben épült neoromán stílusban.

KULTÚRA


A Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első célpontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház, A Kisfaludy-ház. Különleges jelentőségét tulajdonképpen az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor volt.

A sok-sok szőlőhegyi hajlék között a legszebb Szegedy Róza messzire fehérlő présháza.
Falai között ma irodalmi múzeum kiállítása és néprajzi gyűjtemény, azaz a Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzeum tekinthető meg.

A balatoni fények és színek nagymesterének egykori műteremházában, az Egry József Emlékmúzeum a festőművész képei és grafikái láthatók. Badacsonyban található Udvardi Erzsébet Képtára is.

A Tájház helytörténeti és néprajzi gyűjteményében gazdálkodási és háztartási eszközök, bútorok és szőlőgazdálkodás, valamint a halászat dokumentumai láthatók.

BORKULTÚRA


Badacsony klímájára, időjárási viszonyaira, nagy hatással van a Balaton közelsége, mely kedvező mikroklímát teremt az egyik legősibb, és leghíresebb borvidékünknek.

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A XVIII. századtól számos főrangú magyarországi család versenyzett itt szőlőbirtokért.

A borvidékre az Olaszrizling, Rizlingszilváni , Szürkebarát, Kéknyelû, Zeusz fajták jellemzőek. A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas alkohol és extrakt tartalommal. Jó évjáratokban kései szüretelésű borokat, sőt jégbort is készítenek.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK


E nagyszerű tájban a hasonlók közt is legnagyobb, legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony. Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szél rágta oszlopokban, kőszákokban folytatódjék. A tomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá. Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


    PÜNKÖSDI ELJEGYZÉS- FIATAL MŰVÉSZEK FESZTIVÁLJA - MÁJUS

    ADRIATIQ VULKÁN SZÖRF KUPA- JÚNIUS

    BADACSONYI BORHETEK –JÚLIUS 17 – AUGUSZTUS 1.

    BADACSONYI FÉNYVARÁZS – AUGUSZTUS .

    RÓZSAKŐ FESZTIVÁL - 2010. AUGUSZTUS

    BADACSONYI SZÜRET - SZEPTEMBER

BADACSONYI BORVIDÉK TÖRTÉNETE



Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. Mint általában a Római Birodalom történelmében mindenhol, itt is először pusztított, így i.sz. 92-ben kivágásra kerültek a helyi szőlőfajták az itáliai szőlők védelmében, majd Probus császár ide telepített veteránjainak újból engedélyezte a szőlőtermesztést 282-ben. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.

A Kárpát-medencébe érkező eleink, már bírták a szőlő- és borkultúrát, így az itt talált szőlőket továbbművelve, azaz akkor még hódító népként, továbbműveltetve rabszolgákkal a szőlőket, a keletről hozott tudást ötvözték a helyi és nyugati szerzetesek által közvetített kultúrával.

A XIII. században Pálos szerzetesek, kik fehér csuhát viseltek, honosították meg a környéken a francia eredetű Pinot Gris fajtát, mely a speciális mikroklímájú Badacsony egyik legismertebb bora lett az évszázadok alatt és a szőlőben dolgozó fehér csuhából szürke lett, így a barátok kedvelt borát a nép csak szürkebarátként emlegette.

A badacsonyi birtokok egyházi kézbe kerültek, de a magánkézben megmaradottak az évszázadok alatt lassan felaprózódtak, a XIX. századra Badacsonyban már csak egy-két nagybirtok volt jelen. A legnagyobb terület a herceg Eszterházy család birtokában volt, de eddigre Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza legendás szerelmének köszönhetően, mely a szőlő és borkultúrát a magyar romantika részévé tette, divatos lett pincét és présházat birtokolni a hegyen. Minden jelentős magyar család rendelkezett legalább egy kis birtokkal (megteremtve a lehetőségét a romantikának, a szőlőtőkék közötti szerelemeknek…).

A második világháború után a hegyet államosították, a szőlőfajták között erős szelekciót végeztek, csak a tervgazdaságnak megfelelőek maradhattak, melyek tudták teljesíteni – Veszprémben vagy Budapesten megálmodott – öt éves munkatervet. Így történhetett, hogy a bakator, a kéknyelű, a budai zöld majdnem teljesen eltűntek a hegy oldaláról. A szocializmus jó oldala volt a Kutató Intézet felállítása, mely a volt Ibos-házban a mai napig folytatja áldásos munkáját, a kezei közül került ki a a 70-es években: Zeusz, Zefir, Zengő és nyolcvanas években a B36 és B38, mely fajták, mint a Kéknyelű porzói a keresztségben Rózsakő és Vulcanus nevet kapták.

A kilencvenes évek elején a privatizáció által a szőlők ismét magánkézbe kerültek, így lassan ismét megindult a minőségi borok készítése, melynek a legnagyobb ellensége az évtizedre jellemző még jelen lévő német tömegturizmus volt. A 2000-es évekre a kis családi gazdaságok belátták, hogy a jövő a kézműves borászatok kezében van, így lassan Badacsony ismét elnyerheti a magyar borkultúrában őt megillető helyet.

Települések Badacsony közvetlen közelében

Települések Badacsony környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu